Külföldön is felháborodtak a Szcientológia hívői

195

Nemcsak magyar, hanem külföldi állampolgárok jogait is sérti a Szcientológia gyónási titkaiba való jogtalan betekintés.

A kommunizmusban nőttem fel. Azt hiszem senkinek sem kell bemutatni, hogy milyen volt az élet Erdélyben magyarként a Ceausescu vezette kommunista Romániában.

Gyerekként lopni, hazudni és csalni tanítottak az iskolában. Hazudni kellett, mert nem mondhattad ki, amit őszintén gondoltál. Lopni, mert ha nem loptál, nem volt mit enni. Mire 18 éves lettem, teljesen természetessé váltak ezek a dolgok. Mindenki így élt.

Még a gyóntatószékben a papnak sem mertük elmondani, hogy mit is érzünk igazán, mert sose tudtuk, ki beépített ember. 18 évesen azt gondoltam, hogy teljesen rendben van az, ha lopok, csalok, megcsalok és hazudok, ha mások nem tudják meg.

Tele voltam titkokkal és lassan úgy éreztem, azt se tudom ki vagyok. Ekkor találkoztam egy érdekes nézőponttal, amire felkaptam a fejem.

Ez a Szcientológia egyik fő nézőpontja volt: Ne mások miatt legyél becsületes, hanem magad miatt. Ne akkor legyél jó, amikor látják, hanem akkor is, amikor senki sem látja. Amikor segítesz valakinek, ne azért tedd, hogy népszerű legyél és elismerjenek, hanem mert szívből teszed. Bocsáss meg az embereknek, és engedd, hogy jóvátegyék hibáikat.

Ez volt az a pillanat, amikor rájöttem, hogy ez az az út, amin járni szeretnék. Mindegy minek nevezik, végre Önmagam lehetek. Végre jóvátehetem azt a sok rosszat, amit tettem.

VÉGRE MEGBOCSÁTTATOK…..

És nekiláttam a Szcientológia elvei szerint élni.

Egy auditornak, aki meghallgatott, elmondtam az összes bűnömet, és elkezdtem jóvátenni őket. Többet nem kellett hazudnom, csalnom és megcsalnom. Ezután önnön elhatározásomból voltam becsületes, és a dolgaim elkezdtek jóra fordulni. A Szcientológiában megtanultam, miként kell becsületes házasságban élni, miként kell becsületesen pénzt keresni, és miként kell segíteni másoknak.

Azóta így élek. Boldog vagyok, és tisztességes állampolgára az országomnak. Ami viszont most történik Magyarországon, nagyon elkeserít és felháborít.  Belső dolgaimat – amit bizalmasan elmondtam egy olyan személynek, akiben tökéletesen megbíztam – elolvassa egy, vagy akár több magyar hivatalnok.

Milyen jogon?

Hogy teheti meg egy ember, – akinek ÉN nem engedtem meg – hogy külföldi állampolgárok belső dolgaiba is belekotorásszon?

Ezt én nem fogom szó nélkül tűrni.

Tisztelettel kérem a magyar és európai hatóságokat, hogy vegyék elő azon hivatali személyeket, akik ezt tették, és követeljék, hogy az ország jó hírnevének megtartása érdekében ezek a személyek nyilvánosan ismerjék el tettüket és tegyék jóvá gonosz cselekedeteiket.

Nekem is megbocsátottak, én is meg tudok. De ahhoz most egy nagy jóvátétellel kell előállniuk.